Írta-szerkesztette: Marton Miklós, Botár Alexa, MTVSZ.
Már száz nap sincs a hazai éghajlat- és energiapolitikát, intézkedéseket 2030-ig alapjaiban meghatározó Nemzeti Energia és Klímaterv (NEKT) frissítésére. Bár a hazai szakmai szervezetek – köztük a MTVSZ legutóbb 2023 októberben – már vagy százszor elmondták javaslataikat, a dokumentum még „száz sebből vérzik”.
Ha felgyorsítjuk a klímasemlegességig (nettó nulla kibocsátásig) tartó energiaátmenetet - azaz a magyar gazdaság energiatakarékossá, megújuló energia alapúvá átalakítását -, azzal jelentős veszteségeket kerülünk el és további járulékos hasznokra teszünk szert (például energiaátmenethez köthető új munkahelyek), amelyek 2030-ig több mint 5000 milliárd forint nyereséget adnak az országnak. Mindezt szemléletesen bemutattuk blogbejegyzésünkben, és elérhető „A Párizsi Megállapodás gazdasági mérlege” című szakmai jelentésben is. Az éghajlatvédelmi-energiaátmeneti kiadások, beruházások tehát bőven megtérülnek: 2030-ra minden ebbe befektetett euro 2,90 eurót jövedelmez.
Az energetikai épületfelújításokkal és más energiatakarékossági és -hatékonysági intézkedések támogatása, a fosszilis energiahordozóktól való – kb. 80%-os, uniós átlag feletti – függésünk kivezetése és egy egészséges megújuló energia alapú energiamix kialakítása, tehát nem csak társadalmi és környezetvédelmi érdek, de még jó üzlet is, erősíti a magyar gazdaságot. 2030-ig ezekkel az energiaátmeneti-éghajlatvédelmi beruházásokkal további háromnegyed évnyi nemzeti jövedelmünk spórolható meg.
Sajnos ma Magyarországon rengeteg energia szó szerint kimegy az ablakon: az épületek zöme nagyon energiapazarló, nem vagy rosszul szigetelt, elavult fűtési rendszerrel, az egyik legnagyobb energia-fogyasztó szektor. Eközben az építőipar számtalan megoldást kínál az energetikai felújításokra, a lakosság, kkv-k és más kisebb végfogyasztók nagy része tervez is felújítani, de szüksége van hozzá támogatásra. Egy átfogó, többéves lakóépület energetikai felújítási támogatási program bő egy évtizede hiányzik, még mindig csak tervben van a program kiírása idén, és szükség van egy kifejezetten az alacsony jövedelműeket célzó, nagyobb támogatási arányú felújítási támogatásra is. Mindezeknek hangsúlyosabban és erősebb intézkedésként meg kellene jelenniük a klímatervben (NEKT). A klímaterv hatásvizsgálatának társadalmi konzultációja hamarosan várható, érdemes lesz beleszólni mindenkinek! A klímaterv lehetőség a hazai klíma- és energiapolitika irányainak, intézkedéseinek átgondolására, az energiaátmenet felgyorsítására. De vajon hogyan néz ki mindez Közép-Kelet Európában?
„A szlovén Energiaszegénységi Terv beleszövése a NEKT-be jó példa lehet.”
Danijel Crnčec, a szlovén Környezeti, Klímaügyi és Energiaügyi Minisztérium munkatársa szerint a lakások energetikai felújítása nagyon sokat tehet az energiahatékonyságért. Magyarországon az épületállomány állapota leromlott, energetikai szempontból 90%-a elavultnak számít. Szakértők szerint a kitűzött célok eléréséhez évi kb. 130-140 ezer lakás alapos felújítására lenne szükség. Ezzel nyerne az építőipar, az ingatlanpiac, a kormány, a lakók – és nem mellesleg sokezren élnének egészségesebb lakásokban, és javulna a levegőminőség is. A jelenlegi NEKT-ben azonban alig van szó az energiaszegénység kezeléséről, és a lakások energetikai felújítására is kevés Uniós és állami forrást terveztek, egyelőre alig 60 ezer lakás felújítását vállalták 2029-ig a magyar uniósforrás költési tervekben (Helyreállítási terv + Operatív Program).
„A politikusok legfeljebb követik az energiaátmenetet, de nem vezetik”
Genady Kondarev, a bolgár E3G szakértője szerint a megújuló energiahordozók terjedése Közép-Kelet Európában piac vezérelt; kevés kivételtől eltekintve a politikusok, döntéshozók (és a jogalkotás) inkább csak követik az eseményeket, kevésbé vezetik. A magyar klímaterv tervezet szerint 2030-ig a teljes végső energiafelhasználásának 29%-a lesz megújuló, de ehhez a teljes energiafelhasználást is megfelelő intézkedésekkel kellene csökkenteni. A szélenergia korlátozásának rendezését például immáron egy éve halogatta a kormány, és a jelenlegi helyzet meglehetősen átláthatatlan, és nem a hálózatos, sok egymást kiegyenlítő helyi nap- és szélerőmű irányába mutat.
„A fosszilis energia függőség kivezetését olyan hamar végre kell hajtani, ahogyan csak lehetséges.”
Federico Mascolo, a CAN Europe munkatársa február végén egy nemzetközi konferencián kiemelte, hogy a fosszilis energia függőség csökkentése és a fosszilis energia közpénzes támogatásának kivezetése kérdésében több tagállam nem fogalmaz a klímatervében egyértelműen. A Párizsi Megállapodás értelmében, a vállalt klímasemlegesség (nettó nulla üvegházgáz-kibocsátás) eléréséhez a klímatervekben konkrét intézkedésekkel, határidőkkel le kell írni a fosszilis energiahordozók kivezetésének tervét, és azok támogatásainak kivezetési tervét is. Ehhez képest Magyarországon többezer milliárd forint támogatást kapott közpénzből a fosszilis energia felhasználása; és további három új, összesen több mint 1500 megawatt teljesítményű fosszilis gázerőmű építését és legalább 20 évig való működtetését tervezik.
Száz szónak is egy a vége: száz nap nem hosszú idő, de arra elég lenne, hogy a Nemzeti Energia és Klímatervet erősítsék és ezzel egyúttal a lakosság, a kkv-k és más végfogyasztók segítséget, több támogatást kapjanak az energiaátmenethez, e szereplők és a gazdaság jól járjon, válságállóbbá és energiaszuverénebbé váljon.
Fenti írás a Together for 1.5 projekt keretében jött létre. A Together for 1.5 projekt az Európai Unió LIFE Program támogatásával működik. Az itt szereplő vélemények és állítások a szerző(k) álláspontját tükrözik, és nem feltétlenül egyeznek meg az Európai Bizottság hivatalos álláspontjával.
#EgyüttAMásfélfokért #TogetherFor1point5 #CDE_EUKI #CAN_LIFE #járulékoshaszon #cobenefits