A “Termőföld és szegénység” című világbanki konferencia előestéjén a Föld Barátai által közzétett tanulmány arra is rávilágít, hogy a Világbank által pénzelt “földszerzések” (land grab) emberi jogsértéshez és környezetpusztításhoz vezetnek Ugandában. A történetet egy megható, de mindemellett megdöbbentő videóval illusztráljuk.

Ahogy nő bolygónkon a túlfogyasztás, egyre jobban kimerülnek természeti kincseink, úgy válnak még inkább stratégiai fontosságúvá az erőforrások, köztük pedig a termőföld feletti ellenőrzés megszerzése. A földkérdés nem csupán hazánkban kerül egyre inkább az érdeklődés középpontjába („zsebszerződések”, földmoratórium ill. az elmúlt hónapok földbérleti pályázatai), hanem nemzetközi szinten is. Azt, hogy részben agroüzemanyag célú növények termesztése érdekében európai cégek ráteszik a kezüket afrikai termőföldekre (land grab), már tavalyelőtt is bemutattuk egy kiadványunkban: Afrika: aki kapja marja – az agroüzemanyag célú területfoglalás mértéke és hatásai. Azóta viszont még inkább időszerűvé vált, hogy ezzel foglalkozzunk.

Különösen, hogy április 24-ével kezdődően a Világbank nemzetközi konferenciát szervez a Termőföld és  szegénység témakörében. Ezért is érdekes a Föld Barátai által készített tanulmány. Az anyag rávilágít arra, hogy Ugandában jelentős mértékű emberi jogsértésekhez, valamint környezetpusztításhoz vezetett az, hogy részben a Világbank pénzén tették rá a kezüket olajpálma termesztésben érdekelt cégek az ugandai gazdák által eddig kávétermesztésre használt termőföldekre. A tanulmányból és a mellékelt videóból megtudhatjuk, miként kényszerítették rá az ugandai közösségeket, hogy feladják termőföldjüket, megélhetésüket és élelmiszer-ellátásuk mellett az ivóvízhez való hozzáférésüket is.

A rövidfilmben John Muyiisha, egy kalangalai gazda mesél arról, hogy egy nap arra ébredt, bulldózerek semmisítik meg a terményeit. 34 éven át dolgozott a földeken. Más falubeliek, akikkel arra szerződtek, hogy olajpálmát termesszenek,földjeik eladására kénykényszerültek, hogy eladják a földjüket, mert eladósodtak ill. az olajpálmából nem jutottak elég jövedelemhez, és nem lett élelmük.

A Világbank sok millió dollárral és technikai segítséggel támogatta az olajpálma ültetvények kiterjesztését a Viktória-tavon, ahol az ugandai Kalangala erdős sziget is található. Megközelítőleg tízezer hektár ültetvényt létesíttek eddig, ami a sziget területének negyedére terjed már ki.

Az olajpálma ültetvényeknek a helyi élelmiszertermelés és az esőerdők látják a kárát. A helyi lakosokat nem engedik, hogy hozzáférjenek az ivóvíz forrásokhoz, illetve a legelőkhöz. Annak ellenére, hogy munkahelyekkel kecsegtették őket, a helyi lakosság elveszítette megélhetését, és a mindennapi betevő falat megteremtéséért kell küzdeniük.

A termőföldhöz való hozzáférés alapvető emberi jogát félresöpörték – annak ellenére, hogy ezt biztosítja az ugandai alkotmány. A családi gazdálkodást és erdészetet, amely védelmezte az itteni egyedülálló élővilágot és élelmet adott Uganda számára, most olajpálma ültetvények váltották fel, amelyek csak az agrobiznisz számára hoznak nyereséget.

A filmben is ismertetett olajpálma ültetvény az agroüzemanyag vonalon hírhedté vált óriáscég, a Wilmar és az egyik, az olajos mag üzletben tevékenykedő legnagyobb kelet-afrikai cég, a BIDCO vegyes vállalatához kötődik, s a Világbank, valamint az ugandai kormány is jelentős összegekkel támogatta. 

Ideje, hogy végre megállítsuk a külföldi cégek földszerzését, a környezetpusztítást és a helyi lakosság jogainak és megélhetésének veszélyeztetését! Csatlakozz a Föld Barátai felhívásához, és küldj levelet Te is az illetékes ugandai hatóságoknak, követelve, hogy ne segédkezzenek tovább az olajpálma ültetvényekhez kötődő földzsákmányláshoz (land grab)!

Megjegyzés:
Ha már szóba került az, hogy agroüzemanyag célú növények termesztésében érdekelt cégek ráteszik a kezüket az afrikai termőföldekre, ki kell térnünk arra is, hogy az afrikai “földzsákmánylásba” már magyar befektetők is beszálltak: tavaly ősszel a hazai sajtó is beszámolt arról, hogy Csányi Sándor agrárérdekeltsége, a Bonafarm-csoport is pályázott 9350 hektáros zambiai terület megművelésére. A hírek szerint, a kétes hírű beruházás miatt a Nansanga Farm Bloc területén élő 9000 zambiai egyéni gazdálkodót kilakoltatná a zambiai kormány.

A blogbejegyzés és a blogbejegyzésben megtekinthető videó a "Development Fields: Using land to reduce poverty" című projekt részeként készült el az Európai Bizottság pénzügyi támogatásával. Sem a bejegyzés, sem a videó tartalma nem tükrözi az Európai Bizottság álláspontját, azért a Magyar Természetvédők Szövetsége a felelős.